Dr. Wellmann Barna Bence

A kötelmek mibenléte

A klasszikus római jogi tétel alapján a kötelem meghatározott személyek között fennálló olyan mellérendeltségen alapuló jogilag szabályozott viszony (azaz jogviszony), mely alapján a jogosult követelheti, hogy a vele szembenálló jogalany (azaz a kötelezett) valamely vagyoni értékű szolgáltatást teljesítsen. Amint azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:1. § (1) bekezdése is rögzíti: “A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.”
Ez a kötelezett mindig egy vagy több konkrétan meghatározott jogalany lehet.

A kötelezett magatartása rendszerint valamilyen tevőleges magatartásra irányul, habár előfordulhatnak bizonyos magatartásoktól való tartózkodást elváró kötelmek is. A Ptk. 6:1. § (2) bekezdése értelmében “a kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.” A kötelem tárgyának, valamint részleteinek meghatározása alapvetően a felek szabad akaratától függ; azonban ez nem korlátlan jogosultság, hiszen a jogszabályok tiltó, illetve korlátozó rendelkezésektől sem mentesek.

Amennyiben a kötelezett a tőle megkövetelt magatartást nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy felmerülhet a kötelem tárgya kikényszerítésének igénye. Erre rendszerint van lehetőség, ám bizonyos esetekben a jogosult nem tud követelésének hatósági úton érvényt szerezni. Ennek oka lehet az, hogy a jogszabályok eleve kizárják a bírói úton történő érvényesítés lehetőségét (pl. nem állami engedéllyel lebonyolított játékból vagy fogadásból eredő követelések), vagy pedig az igényérvényesítésre biztosított idő már eltelt, azaz a követelés már elévült. Ugyanakkor, egyik eset sem zárja ki azt, hogy a kötelezett önként teljesítse a kötelem alapján fennálló kötelezettségét.

A kötelmeknek, illetve az azokat létrehozó ún. kötelemkeletkeztető tényeknek számos formája van. A Ptk. 6:2. § alapján kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból. Kötelem egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben; míg jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. (Ezekben az esetekben a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.)

A szerződés

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (Ptk. 6:58. §)

A magyar polgári jog szabályrendszere a szerződések tekintetében az ún. szerződési szabadság elvére épül, mely az alábbi négy szabadság együttesét jelenti: 1) a felek egyáltalán akarnak-e szerződést kötni (a szerződéskötés szabadsága); 2) kivel kívánják azt megkötni (a partnerválasztás szabadsága); 3) milyen típusú szerződés megkötését célozzák (a típusválasztás szabadsága); 4) valamint milyen tartalommal kívánnak megállapodni (a diszpozitivitás elve).

Ebből eredően egy szerződés akkor megfelelő, akkor tudja az abban részes felek várakozásait és szerződéses akaratát maradéktalanul elérni és megvalósítani, ha a felek abban kitérnek minden olyan helyzetre, amely a szerződés tárgyát illetően felmerülhet, ezáltal mérsékelve a vitás helyzetek kialakulásának esélyét, egyúttal pedig be is árazva a vállalt kötelezettségek kockázatát.

Habár a fentiek alapján a feleknek lehetősége van arra, hogy a Ptk. szerződéssel összefüggő jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérjenek, ennek során tiszteletben kell tartani a jogszabályi rendelkezések ún. kógens, azaz eltérést nem engedő előírásait.

Ahhoz azonban, hogy a felek mindennek meg tudjanak felelni, szakértő segítségre van szükségük.

Az alábbi listában azok a gyakori szerződéstípusok találhatóak, amelyeknek elkészítését vagy véleményezését vállalom. A lista nem kizárólagos, amennyiben nem találja itt az Ön által kötendő szerződést, érdeklődjön az elérhetőségeimen.

Általános polgári jogi szerződések:

• adásvételi szerződés (ideértve az elővásárlást, visszavásárlást, opciós jogokat), ajándékozási szerződés, csere szerződés,
• bérleti szerződés,
• kölcsönszerződés,
• közvetítői szerződés,
• letéti szerződés,
• megbízási szerződés,
• vállalkozási szerződés.